20. Biokultúra Találkozó

A Magyar Biokultúra Szövetség 2012-ben a Biokultúra Közép-magyarországi Egyesülettel közösen rendezte meg a 20. Biokultúra Találkozót Budapesten, a Larus Rendezvényközpontban március 31-én. Az esemény fővédnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt.

A konferenciaközpont előterében 20 biotermelő állította ki termékeit.

A Biokultúra Közép-magyarországi Egyesület elnökének Obreczán Lászlónak köszöntő szavai után Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke nyitotta meg az eseményt. A mostani találkozón "A földtől az asztalig" témakör állt a középpontban.

A Tápiószelei Növényi Diverzitás Központ üzemeltetési osztályvezetője, Lénárt István az őshonos növények, tájfajták vetőmagjainak beszerzési lehetőségeiről, illetve jelentőségéről beszélt az ökológiai termesztésben. Az intézmény legfontosabb feladata a hazai génbank szerepének betöltése. A tartós tároláson túl tevékenységük kiterjed a géntartalékok gyűjtésére, felszaporítására, leíró és értékelő vizsgálatára, dokumentálására, közreadására. A növényi génforrás-gyűjtemény közel 50 ezer unikális tételből áll, a tételek 360 nemzetség 1103 fajába tartoznak. Megtalálhatók a külföldi és a hazai gyűjtőutak során szerzett minták, illetve a magcserével beérkezett tételek. A gyűjtemény rövidesen bővül a Pannonmagbank projekt segítségével a Pannoneuro Biogeográfiai régióban található edényes növényekkel. Szó van régen elfeledett növények újraélesztéséről is, köztermesztésből kiszorult régi, nemesített búzafajták (például a bánkúti, eszterházi, tiszaháti fajták), a gádorosi fekete árpa, fekete zab, kukorica, napraforgó fajták kaphatnak új esélyt. A termelési és mezőgazdasági kutatók számára jelent kimeríthetetlen forrást a hazai génbank. Az idén szegletes lednek vetőmag előállításával foglalkoznak, hogy be lehessen vezetni a biotermesztésbe. Nagy lehetőséget rejt magában a 10 ezer maghüvelyes minta, illetve a zöldségmagvak (kocsolai paprika, ökörszív paradicsom), a makói hagyma, a szegedi, boldogi és kalocsai fűszerpaprika, fóti paradicsom terjesztése. A magkérések zöme önellátásra berendezkedett kiskertes gazdáktól származik, de kérnek magokat piacorientált ökogazdák, illetve oktatási intézmények bemutató kertek létesítéséhez. A jövőben csak civilszervezeteknek adnak át magokat, hiszen nem magboltként működnek - hangsúlyozta az előadó.

A Biopont Kft. kereskedelmi igazgatójának, Csecserics Beának a szavaiból kitűnt, hogy a társaság a termeltetés, feldolgozás területén vívta ki elismert pozícióját. A szakember a biokereskedelem nehézségeiről beszélt. A cég idén 15 éves, 1997-ben alapították, bio és natúr élelmiszerek értékesítésével foglalkozik, több mint 250 aktív termékkel rendelkezik és évek óta piacvezető pozícióban van. Saját gyártás és saját alapanyag-előállítás tartozik a tevékenységükbe. Külföldről is szereznek be bio alapanyagokat. A hazai termelőkkel és belföldi alapanyag gyártókkal szoros együttműködést alakítottak ki. A tevékenységükhöz aktív kutatás-fejlesztési tevékenység párosul. Extrudált termékek, lisztek, gyümölcs- és zöldséglevek, margarin, csomagolt alapanyagok, tehát a keresett termékek gyártása és értékesítése tartozik a profiljukba. Ám a kereskedelmi igazgató beszámolójából kitűnt, hogy a cég forgalmán érezhető a gazdasági válság hatása, a vásárlóerő csökkent.

 

Nem fenékig tejfel az élet

A tököli biotermelő, Gergics Antal kertészmérnök a gazdálkodás közben szerzett "kalandjairól" beszélt. Hosszú ideje foglalkozik biogazdálkodással, sok-sok nehézséget megélt. A közönség szívesen hallgatta humorral, öniróniával fűszerezett előadását. Az élettapasztalattal rendelkező emberek azonban az önirónia mögött nagyon sok megélt küzdelmet sejtettek. A biopiacra is szállító előadó nagyon sok ismert személyiséggel találkozott, összefoglalta élményeit. 1999 óta minden héten házhoz szállít, 13 éve szerda éjjelenként csomagolja a termékeit és hajnalban szállítja a megrendelőknek.

Gódor Antal galgahévízi biogazda beszámolt arról, hogy a hétvégi biopiac azért előnyös, mert a hét közben megtermelt árut el lehet adni.

A karcagi Nimród bioétterem és bioszálloda tulajdonosa ifjabb Hubai Imre tapasztalatai szerint hosszas utánajárással lehet csak megfelelő bioárut beszerezni. Ezért egy nagybani biopiac kialakításán gondolkodnak Szigetszentmiklóson.

 

Ellenőrzés és tanúsítás

A hozzászólók közül többen kérdeztek az ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatban is. Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője válaszolt a felvetődött kérdésekre. Elmondta, hogy jelenleg a jogszabályok értelmében nem kötelező ellenőrizni a bioboltokat. Sajnos akadnak olyan "bio"boltok, ahol egyetlen biotermék sincs. Az európai jog nem azt mondja, hogy a boltokat kell jelölni, hanem a termékekkel kell ezt tenni. A Magyar Biokultúra Szövetséggel közreműködve megpróbálták levédetni a biopiac és az ökopiac neveket annak érdekében, hogy azt csak a bioval kapcsolatban használják. Várhatóan módosítják majd a rendeleteket és remélhetően a bioboltoknak is rövidesen kötelezővé teszik, hogy minősíttessék a tevékenységüket. Ennek a hiánya jelen pillanatban óriási kárt okoz a termelőknek.

A szlovákiai Zselízből dr. Palik László a szőlőtermelés, illetve a tájhonos szőlőfajták újraélesztésének tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Konczili Anna kosdi biotermelő a termelési lánc (termelés, feldolgozás, értékesítés) mindennapjairól szólt.

 

A séf véleménye

A Larus Rendezvényközpont egyik tulajdonosa, Buday Péter mesterszakács szólt hozzá "Bio alapanyagok a szakácsművészetben és a közétkeztetésben" címmel. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy még mindig drágák a magyar biotermékek, bio alapanyagok, ezért nehéz olcsón előállítani bioételeket. Nagyobb összefogást javasolt a termelőknek és intenzívebb marketinget. Példaként említette az egyik osztrák bio növényi olajgyártót, aki már második gyárát nyitja Zalaegerszegen. Volt, aki egyetértett Buday Péter véleményével, de volt aki nem. Mindenesetre élénk vitát váltott ki, hogy miért drága a magyar biotermék, mint alapanyag. Az érvekből és ellenérvekből kiderült, hogy van még mit javítani biopiaci, beszállítói, illetve termelői szinten is a szervezésben.

Végezetül Dobrocsány István osztotta meg tapasztalatait a biocsíra előállítással kapcsolatban. Valamennyi biotermelő éjszakába nyúlóan dolgozik, ezért a marketing feladatokat egy szakembernek kellene végeznie.

 

„Az év biogazdája”, „Az év biogazdasága”

Ezután átadták a kitüntetéseket. Az elmúlt évek hagyományaihoz híven "Az év biogazdája", valamint "Az év biogazdasága" címet Czeller Gábor adta át.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által jelöltek közül a Magyar Biokultúra Szövetség vezetőségi döntése alapján az "Év biogazdája" Budaházi Antal és Budaházi Antalné lett, akik a Gödöllői dombság oldalában található Domony-völgyben gazdálkodnak. Elkötelezett hívei a biotermelésnek, a gazdaság 1999 óta ellenőrzött és tanúsított.

– Zöldségtermesztéssel foglalkozunk, közel 40 fajta növényt termesztünk szabadföldön és fólia alatt. Jó érzéssel tölt el, hogy én kaptam ezt az elismerő címet. A nejemmel közösen termelünk, addig csináljuk ezt a tevékenységet, ameddig fizikailag bírjuk. Ám nem tudjuk bővíteni a gazdaságot. Nemsokára 70 évesek leszünk, és sajnos még nem tudjuk, hogy a családban ki vállalja tovább a gazdaság fenntartását. Nyitott gazdaság vagyunk, jönnek hozzánk gyakorlatra az egyetemisták, a biosok, és ha szükséges, a családtagok is segítenek a kerti munkákban, a kapálásban.

– Nehéz ma biogazdának lenni?

– Igen. Valamikor létezett a tervgazdálkodás. Megmondták, hogy az egyes térségekben mire van szükség. A biogazdálkodók társadalmának is fel kellene mérnie az igényeket és megbeszélni, hogy ki mit termel az egyes térségekben, mire van kapacitás.

A közelmúltban részt vettem egy bioburgonya termesztéssel foglalkozó konferencián. Svájcból is érkezett biotermelő, aki a következőket mondta: ott közös találkozókat szerveznek a bionagykereskedők és a burgonya termelők között. Megállapodnak, hogy mennyi burgonyát kell termelni, a mennyiséget lekötik. Amennyiben megtermeli a termelő, átveszik tőle, de ha valamilyen időjárási körülmény miatt kevesebb terem a megállapodott mennyiségnél, kifizetik neki a teljes vállalt mennyiség árát. Ezt kellene megvalósítani nálunk is. Ám sajnos ehhez nagyobb szervezettségre, összefogásra, valamint befektethető pénzre lenne szükség – foglalta össze Budaházi Antal.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által jelöltek közül a Magyar Biokultúra Szövetség vezetőségének szavazatai alapján "Az év biogazdasága" kitüntető elismerést a Tropica Garden Kft., Terjék Miklós gazdasága kapta Halásztelekről. A kitüntetett biotermelő a Kertészeti Egyetem gyakorló iskolájában végzett dísznövénytermesztő szakon 1966-ban, technikusi oklevelet kapott. Ezután a Kertészeti Egyetem kísérleti tanüzemében dolgozott az 1970-es évek végéig. A munkája mellett otthon mindig a zöldséges kertjét művelte a feleségével együtt, aki szintén kertész. 1991-től önálló vállalkozásba fogott. Elsősorban dísznövény termesztéssel, kertépítéssel és irodadekorációval foglalkozott, majd először csak hobbiként megjelentek a biozöldségek is. 1993-ban lettek a Biokultúra Egyesület tagjai, ekkorra tehető a biotermesztés elindulása is. Nagyon örült a mostani kitüntetésnek és egyúttal meglepetés volt számára.

Ilonka Mária

 

Képgaléria megtekintése »

 

Vissza: Hírek, események»

 

Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület • 9081 Győrújbarát, István u. 225. • Tel: +36-30/619-6923 • info@nyugatbio.hu • www.nyugatbio.hu

Bankszámlaszám: 11737007-20717698