XXVI. Biokultúra Tudományos Nap

„30 éves a biokultúra mozgalom”

2013. november 30-án tartották a XXVI. Biokultúra Tudományos Napot a MOM Kulturális Központban. Az esemény fővédnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt. Az esemény különleges apropóját az adta, hogy idén 30 esztendeje jött létre Magyarországon a biokultúra mozgalom. A Biokultúra Egyesület valamennyi korábbi elnöke meghívást kapott a rendezvényre.

Elsőként Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára emelkedett szólásra, aki kijelentette: soha nem voltak olyan jók a lehetőségek az ökogazdálkodás szempontjából, mint az előttünk álló időszakban, akár a források vonatkozásában, akár a minisztériumon belül folyó munkában. Magyarország pozíciói egyébként is jók a források tekintetében.

A kormány által 2012-ben elfogadott Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. A Stratégia „Ökológiai gazdálkodás programja” célként fogalmazza meg Magyarország ökológiai gazdálkodási akciótervének elkészítését „A bioélelmiszerek és biogazdálkodás EU akciótervével” összhangban, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagyságának növelés érdekében.

 

Özönlöttek az olvasói levelek

Frühwald Ferenc, a Bio-Hol-Mi főszerkesztője emelkedett szólásra, aki utalt a kezdetekre:

„Seléndy Szabolcs tartott egyszer előadást a biogazdálkodási módról. Elmondta, hogy nagyon sok levél érkezik a Kertészet Szőlészet lapba, ahol saját rovata volt Biológiai kertművelés címmel. Ezeket a leveleket nem volt képes egyedül megválaszolni, akkora mennyiségű posta érkezett. Az én ötletem volt, hogy miért nem hozzuk össze ezeket az embereket egy klubba. Így alakult meg 1983. november 15-én a Biokultúra Klub, amelynek elnöke, a klub vezetője és a Biokultúra újság főszerkesztője is voltam. Később nemzetközi kiállításokra is eljutottam, gyakran saját pénztárcából, támogatás nélkül rendeztük meg a hazai nagy találkozókat. 1990-ben szerveztük meg a budapesti IFOAM világkonferenciát.”

Seléndy Szabolcs kerttervező mérnök 1987-ben lett a Biokultúra Egyesület alelnöke, 1991-től 1994-ig vezette a szervezetet.

„Az anyagiakat állandóan biztosítani kellett, nem volt könnyű dolgunk. Nagyon sok ember ismerkedett meg a bio fogalmával, rengeteg érdeklődő levelet kaptunk. Elnökségem alatt indult el a biogazdálkodás minősítése és ellenőrzése. A korábban indult Biokultúra Tudományos Napokat életben tartottuk, amely akkoriban két napig is tartott. Én viszont a vidéki Biokultúra Találkozókat vezettem be, mert úgy éreztem, hogy a budapesti központúság nem szerencsés dolog. Nagyon sikeres alkalmak voltak ezek, az elsőt Győrben tartottuk. Nagy siker volt a budapesti vásárváros területén 1984-ben megépített Biokert is, amely 12 évig fennmaradt. Később azért kellett lebontani, mert utat építettek a helyén. Legalább másfél millió ember nézte meg ezt a biokertet, a mai napig sokan beszélnek róla, a legnagyobb tömeget megmozgató bemutatónk volt” – foglalta össze Seléndy Szabolcs, aki újságíró, szakíró, jelenleg a BioPorta szerkesztője, több szakkönyv szerzője.

Hitelesség és szakmaiság

Dr. Márai Géza:

„1995-től 1997-ig voltam elnök. A közösség megteremtése volt az elsődleges szempont, akkor ennek hihetetlen ereje volt. A másik fontos tényező volt a szakmaiság. A biogazdálkodás nehezen elfogadott újdonság volt, sokszor meg is róttak az egyetemen, hogy ennek kimunkálására buzdítottam az egyetemi hallgatókat. A rendszerváltás után sikerült elérnem, hogy csak ezeket az újdonságokat oktathattam, amikor az egyetemen belül megalakult a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Ángyán József professzor javaslatára. Sokáig nem születtek jogszabályok az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban. A biokultúrának megvolt az ereje, ám át kellett alakítani az egész gondolkodásmódot az illetékes minisztériummal együttműködve.

Óriási változás volt, hogy mielőtt az Európai Unióhoz csatlakoztunk volna, már készen állt a hazai biogazdálkodási jogszabály. 1995-ben a Biokultúra Egyesületet felvette az unió az úgynevezett „harmadik országok” listájára.

Kelet-Közép-Európából Magyarországról elfogadta az Európai Unió az ellenőrzésünket, a minősítést. Ez azt jelentette, hogy 1995-től EU-ba bárhová szállíthattak a magyarok biotermékeket. A hitelesség megteremtése, megőrzése volt a legfontosabb feladat, ebben a Biokontroll Hungária megalakítása bizonyult talán a legfontosabbnak. A másik érték pedig a sokszínűség volt, a tudományos világgal kialakultak a kapcsolatok és a város a vidékkel együtt tudott működni a biokultúra mozgalomban.”

 

Kísérletek alginittel

Dr. Solti Gábor, későbbi elnök 1988 nyarán a Földtani Intézetben dolgozott.

„Dr. Győrffy Sándor itt hívott fel, tudva, hogy az alginittel folytattam kutatásokat. Beszélgettünk és megtetszett az az irány, amit ő képviselt. Megtetszett az az elhivatottság, amit az akkori tagokban láttam. Megismertem örökös tiszteletbeli elnökünket dr. Sárközi Pétert, Parádi Marikát, Parádi Bandi bácsit, Frühwald Ferencet, Seléndy Szabolcsot, dr. Mezei Ottónét, Széchenyi Sándornét, dr. Szalay Lászlót, Daróczi Jucikát, Bodnár Györgyöt. 1999. május 1-jén én vettem át az elnöki tisztet, 2001. április 27-ig elnökként tevékenykedtem. Munkám nem csak a bio terület növekedésben, hanem a közösségépítésben is megmutatkozott – fogalmazott dr. Solti Gábor, akinek adatai szerint 49 helyi és 18 külföldi csoportban folyt akkor a munka. Az elhangzottakból kitűnt, hogy minden szövetségi elnök elhivatottsággal és teljes erőbedobással képviselte a biogazdálkodók, a biokultúra ügyét.”

 

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség jelenlegi elnöke kiemelte:

„A biogazdálkodás hazánkban a kiskertesek mozgalmaként indult, 1983. november 15-én megalakult a Biokultúra Klub, majd a Biokultúra Egyesület. A kiskertesek mozgalma szépen bővült, országszerte alakultak a Biokultúra Egyesület helyi csoportjai, majd 1997-től a biogazdálkodás a támogatott formák közé is bekerült. Ez akkor a biogazdálkodásra átállók egyes költségeinek átvállalását jelentette, később a már átállt területek művelőinek egy része is támogatáshoz jutott. 2005-ben jött létre a Magyar Biokultúra Szövetség és működik a mai formájában. Ám menet közben számos szervezeti korszerűsödésen ment keresztül, mindez annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják képviselni és szolgálni a biosok érdekeit. Az egyik nagy vívmány például az Ökopiac létrejötte, amely folyamatosan vonzza a vásárlókat a főváros minden területéről.”

 

A bioszemlélet terjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke, ifjabb Hubai Imre ismert biogazdálkodó ismertette a legújabb eredményeket, a létrejött új kamara célkitűzéseit. Beszélt az aktuális pályázási lehetőségekről is.

Dr. Győrffy Sándor „Csak a szépre emlékezem” címmel tartott emlékezetes események felelevenítésével, filmvetítéssel összekapcsolt, színes előadást.

A tudományos napon a betegeskedő dr. Mezei Ottóné képviseletében fia, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület elnöke tartott visszaemlékezést a kertművelés és a biodinamikus gazdálkodás kezdeteiről, továbbá ismertette a mai helyzetet. Szólt arról, hogy eleinte idegenkedtek az újszerű gondolatoktól, de később a biodinamikus gazdálkodási módszernek egyre több követője akadt.

Az előadók között volt még Csécs Mónika, a solymári Waldorf Iskolából, aki a biodinamikus kertművelés oktatásáról tartott színes, informatív tájékoztatót. Majd dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke beszélt a mai konyhakerti biogazdálkodás helyzetéről, a bioszemléletmód terjedéséről. Az előadó kitért arra, hogy a ház körül csak bio módon szabadna kertészkedni. A vegyszerek okozta veszélyek a legjelentősebbek. A kockázatot okozhatják maguk a növényvédőszerek még szakszerű felhasználás mellett is.

Szabadkai Andrea, a Magyar Biokultúra Szövetség ügyvezetője a biogazdálkodás közétkeztetési lehetőségeiről szólt, megvilágítva a jogszabályi háttért. A téma gyakorlati megvalósíthatóságát mutatta be Szántosi Attila, a Biohungaricum Kft. munkatársa.

A rendezvény az Év Bioterméke díjak átadásával zárult.

Ilonka Mária

Képgaléria megtekintése »

 

Vissza: Hírek, események»

 

Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület • 9081 Győrújbarát, István u. 225. • Tel: +36-30/619-6923 • info@nyugatbio.hu • www.nyugatbio.hu

Bankszámlaszám: 11737007-20717698