Részletek dr. Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes, államtitkár
a Rábcakapi bionapon tartott előadásából

Nagy István államtitkár

Szeretettel köszöntök minden kedves érdeklődőt. Engedjék meg, hogy megosszak néhány gondolatot Önökkel az agrárgazdálkodás aktuális kérdéseiről, különös tekintettel az ökológiai gazdálkodásra, hiszen vélhetően ez utóbbi tart a legnagyobb érdeklődésre számot az Önök körében. Azzal a jó hírrel kezdeném, hogy a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban több közvetlen támogatásra számíthatunk, mint az előző időszakban. Az uniós tárgyalások eredményeként sikerült elérni, hogy megszűnjön a magyar gazdák nyugatiakkal szembeni pénzügyi hátránya, ezért innentől kezdve már kizárólag a magyar gazdák hozzáértésén és az agrárpolitikán múlik, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt. Persze ebbe lesz némi beleszólása az időjárásnak és az olyan piaci folyamatoknak, politikai fejleményeknek is, mint a mostani orosz embargó, de összességében a kilátások egyértelműen pozitívak, főleg az ökotermelés által képviselt prémium termékek szegmensében…

Amint már a köszöntőmben is említettem, habár világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet, az európai tendenciákkal ellentétben, hazánkban sajnos nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5 százalékát jelenti, pedig Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, hagyományos növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. Nagy hátrányunk, hogy 80-85%-ban alapanyagot exportálunk, míg a feldolgozott bioélelmiszerek 90%-át külföldről hozzuk be.

A földművelésügyi tárca e gazdálkodási forma elősegítése érdekében – a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – elkészítette az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó akciótervet, amely a 2020-ig terjedő időszak teendőit fogalmazza meg. Az akcióterv több számszerű célt is megfogalmaz, így pl. 2020-ra a biogazdálkodásba vont terület nagyságát a duplájára, 350 ezer hektárra, a bioalapanyagok felhasználását az óvodák, iskolák és egyéb szociális intézményekben pedig legalább 30%-ra kívánjuk növelni.

Szeretnénk az ellenőrzött állatállományt is megkétszerezni (0,3 állategység/ha). A célok közé tartozik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjének emelése, a biotermékek fogyasztásának népszerűsítése, a képzési, a kutatás-fejlesztési és a szaktanácsadási rendszer fejlesztése.

A felsorolt célok megvalósítására a következő, 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban az eddigieknél is jelentősebb források fognak a rendelkezésünkre állni. Mondom ezt úgy, hogy hazánkban számos agrár-környezetvédelmi célú kifizetés szolgálta már eddig is a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítását, ezzel összefüggésben a minőségi élelmiszer előállítását, valamint a gazdaságok életképességének megtartását és gazdasági hatékonyságának növelését.

Az ökológiai gazdálkodásra történő átállás elősegítését a szaktárca 1997-től az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásán belül, külön fejezetben biztosította. Az ökogazdálkodás támogatási rendszere 2002 óta az EU-támogatásoknak megfelelően normatív alapú lett, és ilyen módon az ágazat a csatlakozást megelőző felkészülési időszakot is beleszámítva immár 12 éve kiemelt támogatásban részesül.

A támogatási időszakok közül kiemelkedik a jelenleg záródó Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási támogatása, amelyről az utóbbi ötéves időszakot vizsgálva elmondható, hogy az intézkedés közel 15 000 gazdálkodó számára évi 55 milliárd forintot meghaladó forrást biztosított. Ebből 3 ökológiai gazdálkodás célprogramon keresztül több mint 1 300 ökológiai gazdálkodást folytató termelő, és az általuk megművelt 84 000 ha ökológiai szántó-, gyep-, ültetvényterület 5 éven át tartó támogatása valósult meg.

A „Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020)” hat cselekvési program köré csoportosítva fogalmazza meg a teendőket. Nem kérdés, hogy Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik e gazdálkodási formában, amit célszerű lenne jobban kihasználni. Mint említettem, a biogazdálkodás világszerte fejlődő ágazat, folyamatosan nő mind a termelés, mind a fogyasztás, de mindez egyszersmind a verseny fokozódásával és kiéleződésével is jár.

Az akcióterv cselekvési programjai:

  1. Az ökológiai gazdálkodással, tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás, eljárásrend fejlesztése;
  2. A piaci igényekhez alkalmazkodó termelési volumen növelése és a feldolgozás fejlesztése;
  3. Az ellenőrzés alatti ökológiai tevékenységekkel kapcsolatos képzési, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése;
  4. Adatgyűjtési rendszerek fejlesztése;
  5. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek népszerűsítése, fogyasztói tudatosság és bizalom növelése;
  6. Termelői-fogyasztói hálózatok létrehozása, termelők közötti, illetve egyéb szereplőkkel való együttműködés fejlesztése.

Ezek megvalósítását a 2014–2020 időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program a következők szerint szolgálja.

Az akciótervben meghatározott területnövekedés elérésének érdekében cél az intézkedésre pályázó minden kedvezményezett bevonása a programba. Az intézkedésre a gazdálkodók – bejegyzett mezőgazdasági földhasználók, vagy ezek csoportja, beleértve a termelői csoportokat is – önkéntes alapon pályázhatnak. 2009 és 2014 között a támogatás jellege vissza nem térítendő területalapú, önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló támogatás volt, ezzel szemben az új, 5 éves időtartamú intézkedés normatív, vissza nem térítendő, területalapú kompenzációs támogatásnak minősül. Fontos, hogy a minősített biogazdálkodók mentesülnek a KAP első pillérének részét képező, a területalapú támogatásnál alkalmazandó zöldítési kötelezettségek alól.

A Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott kiemelt nemzeti prioritások, úgymint kertészet, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc, uniós és nemzeti minőségi rendszerek kialakítása, helyi gazdaságfejlesztés és gazdasági diverzifikáció önmagukban is közvetlenül alkalmasak – többek közt – a biogazdaságok kiemelt támogatására. Az előző időszak terület-alapú kompenzációs intézkedéseit megvizsgálva lehetőség mutatkozik az intézkedések hatékonyabb differenciálására, valamint az egymás mellett felvehető kifizetések jobb összehangolására.

A Kormány kiemelt célja a kis- és közepes gazdaságok támogatása is, ezért örvendetes tény, hogy az erre irányuló törekvések egybeesnek a biogazdaságok megerősítésének szándékával, ahol a 300 ha alatti kis- és közepes családi gazdaságok aránya a teljes bioágazaton belül valamivel több, mint 90 százalék.

Tekintettel arra, hogy az új EMVA-rendelet alapján az előttünk álló időszakban az ökogazdálkodás uniós forrásból finanszírozott támogatása nem az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül, hanem külön intézkedésként valósul meg, az önálló támogatási konstrukcióval lehetőség nyílik az ökogazdálkodók speciális igényeinek maximális kielégítésére. A brüsszeli egyeztetési folyamat a 2014–2020-as időszakról jelenleg is zajlik. A kormányzat szándékai szerint az agrár-környezetgazdálkodásra és az ökológiai gazdálkodás támogatására fordítható összes forrás meghaladja majd a 250 milliárd forintot (188,33 milliárd Ft AKG és 62,21 milliárd Ft öko).

Az eddigi támogatások folytatása mellett a Vidékfejlesztési Programban szerepel az ökoágazat számára új támogatási lehetőséget biztosító mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerei című intézkedés is. A támogatástól azt várjuk, hogy erősítse a termelők integrációját az élelmiszerláncba, az egyes rendszerekben résztvevők száma és a termékek ismertsége növekedjen, továbbá a tájékoztatási és promóciós tevékenység eredményeként bővüljenek a fogyasztók minőségrendszerekkel kapcsolatos ismeretei. Ehhez kapcsolódóan a termelői csoportosulásokat ösztönözni kívánjuk arra, hogy a rövid ellátási lánc keretében a helyi piacokon, szakmai rendezvényeken tájékoztatási és promóciós tevékenységet végezzenek. Támogatást kívánunk nyújtani a minősített ökológiai termeléshez történő csatlakozáshoz és az abban való részvételhez kapcsolódó költségek, továbbá a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges kiadások kompenzálásához.

Várhatóan elszámolható lesz például a minőségrendszerhez történő csatlakozási díj, a rendszerben való részvételhez kapcsolódó, rendszeresen felmerülő költség (pl. nyilvántartási díj, éves tagdíj, tanúsítás költsége), a minőségrendszernek való megfelelés igazolásához kapcsolódó költségek (pl. ellenőrzések), valamint az élelmiszer-, takarmány- és talajvizsgálatok költségei.

A tervezett új támogatások mellett az ökogazdálkodók természetesen ezután is részesülhetnek minden olyan egyéb támogatásból, amelyek más gazdálkodók számára is elérhetőek, és amelyeket az agrár-környezetgazdálkodási támogatás ökológiai gazdálkodás célprogramjaival egyidejűleg eddig is igényelhettek. A kormányzat számba vesz minden olyan lehetőséget, amely kihasználásával a hazai bioágazat előmozdításában eredmények érhetők el. Ezzel együtt a Vidékfejlesztési Program ökológiai gazdálkodást érintő támogatási eszközeinek konkrét mértéke még nem lezárt kérdés. A területalapú kifizetéseknél cél az EMVA-rendeletben meghatározott, hektáronként adható maximum összegek minél jobb megközelítése. Tekintettel azonban arra, hogy a források ezen a területen is végesek, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az egyszerű összefüggést, amely alapján ugyanakkora forrás maximális támogatási összegekkel számolva kevesebb gazdálkodó számára lehet elegendő, míg a valamelyest csökkentett támogatási összegek szélesebb gazdálkodói réteg támogatását teszik lehetővé.

Mindent összevetve elmondható tehát, hogy Magyar­ország kedvező adottságai ellenére mindeddig nem használta ki kellő mértékben az ökológiai gazdálkodásban és a GMO-mentességben rejlő lehetőségeit. Közös érdekünk, hogy a jövőben ez megváltozzon.

Ehhez megvan a Nemzeti Vidékstratégiában is megnyilvánuló kormányzati akarat és a jogi háttér. További előnyünk, hogy megfelelő tájfajtákkal, őshonos fajokkal rendelkezünk, illetve erős az ellenőrzési-tanúsítási rendszerünk. A nagyobb élőmunka-igény miatt a biogazdálkodás kiválóan alkalmas a családi gazdaságokban történő megvalósításra is, nem beszélve a környezetre, a vízkészletre gyakorolt kedvező hatásáról. Bízom benne, hogy a jövőben egyre többen élnek a gazdálkodás ezen formájával, mert a vidék kívánatos társadalmi folyamatainak megalapozásához, a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez, az élelmiszerbiztonság magasabb szintjének eléréséhez, azaz fő stratégiai céljaink eléréséhez egyaránt hozzá tud járulni.

Remélem, hogy előadásom során sikerült minél több olyan témára kitérnem, amely Önöket érinti, és talán megnyugtató választ adni néhány, Önöket leginkább foglalkoztató kérdésre is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, eredményes gazdálkodást és a rendezvényen további kellemes időtöltést kívánok!

 

 

Vissza: Hírek, események»

 

Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület • 9081 Győrújbarát, István u. 225. • Tel: +36-30/619-6923 • info@nyugatbio.hu • www.nyugatbio.hu

Bankszámlaszám: 11737007-20717698